A büntetőügyvéd
(szinonimái: védőügyvéd, védő, büntetőjogi ügyvéd, büntetőjogász)
A büntetőeljárási törvény alapelvi szinten előírja, hogy a terheltet megilleti a védelem joga. A terhelt személyesen védekezhet, és a védelmét az eljárás bármely szakaszában büntető ügyvéd is elláthatja. A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság biztosítja, hogy az, akivel szemben a büntetőeljárást folytatják, az e törvényben meghatározott módon védekezhessék. A védőügyvéd eljárása a büntetőeljárási törvényben meghatározott esetekben kötelező.
A védőügyvéd kötelességei, feladatai:
- A büntető ügyvéd köteles a terhelttel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni.
- A büntetőügyvéd köteles a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben felhasználni.
- A büntetőjogász köteles legjobb tudása szerint a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, a jogairól tájékoztatni.
- A védőügyvéd köteles a terheltet mentő, illetőleg a felelősségét enyhítő tények felderítését szorgalmazni.
- A büntetőügyvéd köteles akadályoztatása esetén - előre nem ismert elháríthatatlan akadály felmerülése kivételével - helyettesítéséről gondoskodni, amennyiben az eljárási cselekményen védőügyvéd részvétele kötelező.
- A büntetőügyvéd köteles az akadályoztatás tényéről - ha ez lehetséges - az eljárást folytató bíróságot, ügyészt, illetőleg nyomozó hatóságot az eljárási cselekmény megkezdése előtt értesíteni, amennyiben az eljárási cselekményen védő részvétele kötelező és előre nem ismert elháríthatatlan akadály miatt helyettesítéséről nem tud gondoskodni.
- A védőügyvéd a védelem érdekében az ügyben tájékozódhat, a jogszabályokban biztosított lehetőségek és feltételek keretei között adatokat szerezhet be és gyűjthet.
- A terhelt jogait a büntető ügyvéd külön is gyakorolhatja, kivéve azokat, amelyek értelemszerűen kizárólag a terheltet illetik.